VÁLTOZNI MÁRPEDIG LEHET, 2. rész
A saját szubjektív valóságképünk irányítja a gondolkodásunkat és cselekedeteinket, azt ahogy magunkat és a minket körülvevő világot látjuk, amit abból kiemelünk, erősítünk, fontosnak tartunk. És ez az, ami segít vagy korlátoz minket abban, hogy sikeresen és jól tudjunk létezni, működni a környezetünkben. A változás belőlünk indul, velünk kezdődik. Foglalkozzunk azzal, hogy mindinkább felismerjük és megértsük a saját valóságképünk jellemzőit, annak lehetőségeivel és korlátaival, hogy képesek legyünk nyitni a környezetünk felé és befogadni azt, ahelyett, hogy a környezetünket próbálnánk idomítani, átalakítani, illetve onnan várnánk a változást.
Azt látjuk meg, amit keresünk, amire nyitottak vagyunk, és minden más mellett képesek vagyunk vakon elmenni. Emellett legtöbbször csak a negatívumokat keressük, hibákat szúrunk ki, problémákat oldunk meg, kritizálunk és felülbírálunk. A tapasztalatunk pedig azonos azzal, amire hajlandóak vagyunk odafigyelni. Ennek viszont igen nagy ára van. Egyre stresszesebbé válunk, csökken a motiváltságunk, hogy a kreativitást már ne is említsük.
Mi teremtjük a saját valóságunkat. Legyünk készen arra, hogy megtanuljuk szeretni önmagunkat. Önbecsülés és önbizalom a nyitja minden pozitív változásnak. Ahogy gondolataink és cselekedeteink mind jobban összhangba kerülnek, egyre nyitottabbak, kíváncsibbak, bátrabbak és őszintébbek tudunk lenni.
Ugyanakkor leginkább abban hiszek, hogy nem jó, ha erőszakoljuk, nagyon akarjuk a változást. A változás beindításához az engedésen keresztül vezet az út. Ha képesek vagyunk benne lenni, benne maradni egy adott helyzetben, és együtt tudunk maradni az adott érzéssel, akkor a változás magától is bekövetkezik.
Kérdéssor
- Miben szeretnénk változni? Mit szeretnénk megváltoztatni?
Példa: Szeretnék hatékonyabban és jobban dolgozni, eredményesebb munkát végezni.
- Fogalmazzuk meg, hogy mik ennek a változásnak a legfontosabb elemei, amiken dolgozva, amikre odafigyelve közelebb juthatunk a célunkhoz? Gyűjtsünk össze legalább 5, de inkább 10 ilyen elemet. Gondoljunk át, és fogalmazzunk meg minden gondolatot, érzést és tettet, ami segítségére lehet! Példa:
- Megvizsgálom, hogy a különböző feladataimnak mi a célja.
- A megfogalmazott célokat lefordítom saját, személyes céljaimra.
- Kijelölöm a prioritásokat.
- Napi munkatervet készítek.
- Meghatározom a részfeladatokat.
- Munkatársaimmal egyeztetek, bevonom őket a feladataimba.
- A szükséges részfeladatokat delegálom a megfelelő embereknek.
- A feladataim elvégzésében megvizsgálom, hogy miben tudnék a folyamaton egyszerűsíteni, vagy új megoldásokat találni.
- Beszélgetek munkatársaimmal, érdeklődöm hogylétük felől.
- Munkatársaimnak visszajelzést adok.
- Törekszem arra, hogy jó és pozitív érzéseim, gondolataim legyenek munkatársaimmal kapcsolatban.
- Időt szánok kikapcsolódásra.
- Időt szánok a pihenésre.
- Foglalkozom saját magam fejlesztésével.
- Alakítsuk át ezeket kérdésekké, melyek mindegyike így kezdődjön: „A mai napon megtettem-e minden tőlem telhetőt, hogy…”
Például: „A mai napon megtettem-e minden tőlem telhetőt, hogy…
- megvizsgáljam a feladataim célját?
- ezeket a célokat lefordítsam a saját személyes céljaimra?
- kijelöljem a prioritásokat?
- és így tovább
A változási folyamatunk támogatásához minden nap tegyük fel magunknak ezeket a kérdéseket, és értékeljük magunkat egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Ne ijedjünk meg! Ez a napi gyakorlat csak pár percet vesz igénybe. Valóban akarjuk a változást? Akkor vágjunk bele! Végezzük ezt a folyamatot addig, amíg azt érezzük, hasznunkra van!